Daniel Calabrese: A szikla

el Calabrese

Tudtam, hogy haldoklik e térképen, 

és a kövek nem süllyedtek a vízbe
úszó szigetek: a hit szigetei.


És azt hittem, meghalt
leesett suppanva, mint az alma
leve szétfolyt a vad földön.
A piszkos föld móhon beitta.

Mindig is mondtam neki:
ne essen el, ne legyen beteg,
ne múljon ki.

Ebben a gürcölő világban,

a habzó szájú kutyák haragja

eltemetve

ha látsz engem elesni, megmerevedni
a part csendjébe mártva,
akkor ne mondd nekem: te,
nem fogok felkelni, és járni.

Balázs F. Attila fordítása

DANIEL Calabrese Argentínában született, 1962-ben. Több verseskötetet közölt. Japán és spanyol és angol nyelven is megjelent. 1990-ben elnyerte az Alfonsina Storni-díjat. Alapítója és igazgatója a Repülés költészeti magazinnak Santiago de Chilében.
 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


A bejegyzés kategóriája: Líra, Műfordítás
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>