Király Levente versei

Júdás

Király Levente

Szavaim hamisan csengtek,
mint az ezüstpénz. A fej s az írás
asztal lapjára hullt.

Azóta számolok órát, percet,
hogy ezt súgtam fülébe:
„szeretlek, Istennek Fia!”

Sírva csókoltam arcát,
könnyem föld sójával keveredett,
miként az Ő drága vére maholnap.
Hittem, jót cselekszem,

de most már tudom,
bűnöm szörnyű démon:
vasmarkával torkom elszorítja.
Talpam alatt fütyül már a szél.

 

Angyalharang

Angyalharangot lenget a szél.
Nyelve halkan csilingel:
gyertek haza!,
ne féljetek, ne sírjatok,
ordas éj elől itt menedéket leltek.
Olyan szépek és szánnivalók vagytok!
Pihenjetek, holnap erősen
és büszkén kelhettek majd útra.

Fényes levegőben a sok szárny
kibomlik, finoman remeg.

A bejegyzés kategóriája: Líra
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>