Csekei Enikő versei

Impressziók trojkával

bábuskák és apókák kígyózó sorai,
Moszkva, 1985 – alkoholtilalom… de részeg
ugyanannyi, mint előtte –
képzeld, a sarki üzletben
WC-papírt lehet kapni,
gyere, Szerjozsa, fűzzük a nyakunkba, utána
lemehetünk a folyóhoz döglött halra vadászni…
Lomonoszov Egyetem, kémia szak, rideg az orosz tél,
Jurij olasz ingre vágyik,
a nagykövetségen magyar szalámiért sorakozunk,
szenzáció: megnyílt a Mc Donald’s,
4 órát taposod a havat a bejárat előtt,
majd befalod a hamburgert, a nyugat vívmányát,
aztán büszkén nézel Puskin szobrára a téren,
ezt te kihagytad, költőtestvérem!
a KGB szentélye előtt kurvák várakoznak,
pár dollár talán összejön, majd elosztják a strázsáló rendőrökkel,
kényszer-szerelmek idegen országban, a magány összezár,
mielőtt ocsúdnál, a fizika tanár pénzért vizsgáztat,
illegális abortusz, a magzattal a lelkedet is kikaparják,
majdnem beledöglesz,
20 csomag cigarettáért talán túléled,
az élet megy tovább, a trojka fut a havon,
orosz estéken ezer vörös csillag világít,
nyáladzó veteránok előtt abszolválod politikai vizsgádat,
a klubban Dean Reed, átvedlett vörös bárd óbégat,
Puskinra, Csehovra vágysz, csakhogy húsra kell várni,
orosz zsenge lányok adják el magukat félénken,
szerelmet hazudva: útlevél nyugatra,
a trojka fut velünk az orosz télben,
bábuskák keserves éneke templomok mélyén,
halottakat siratva adja rád áldását a pópa,
Raszputyin mélyzöld szeme kísért,
próbálsz ember maradni, mérnökké lenni,
nem panaszkodni a hazaírt levelekben,
kibírni, majd kiégve hazajutni, ahonnan
kitépett gyökerekkel gyorsan továbbindulsz,
a hőn vágyott nyugaton trojka után rohanó csillagokról álmodsz

 

Hamu

Margó királyné lépked
hugenották véres tetemei fölött
boldogan szerelmese felé,

fán lóg, kidülledt szemei
válaszolni már nem tudnak,
kezdődhet a monológ…

hátrahagyva a vicsorgó kutyákat,
véres cafatokat, csontokat, obulusokat,
levakarja tenyeréről a szemet,

kezét örökre ökölbe zárva
elégeti költője könyveit,
s a hamuval boldogan beszórja fejét

két vak vándor,
a kötélen egyensúlyozott
egymás felé, s lezuhant

Margó késsel erszényében
az utolsó ölelés reményével
kolostorba vonul,

a könyvek hamuját
papírhajókba szórva
leereszti a csatornán

A bejegyzés kategóriája: Líra
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>