Oravecz Péter

Álmoskönyv

Oravecz Péter

1

Sosem tudhatjuk igazán,
mikor van éppen aznap,
de jelnek is tekinthető,
ha jegy nélkül utaznak

a kiskorú zebracsikók;
kétszínűségük egyben
bizonyosság: a kétkedés
egységesíthetetlen.

2

Sosem tudhatjuk igazán,
hogy melyik én az énünk,
de jelnek is tekinthető,
ha magunkhoz beszélünk

az egymástalanság okán;
s hol tükrök tükröződnek
a türkiz ég alatt, vörös
árnyéka nő a zöldnek.

3

Sosem tudhatjuk igazán
a célt a végtelenben,
de jelnek is tekinthető,
ha Napnál fényesebben

szórja fényét egy tű hegye;
a mélytengeri álom:
az áhított emlékezés
túl életen, halálon.

4

Sosem tudhatjuk igazán,
hogy melyik ház a házunk,
de jelnek is tekinthető,
ha ruha nélkül mászunk

zúgó lombok redői közt;
a Holdon kék zakó van,
míg alattunk tigrisfogat
csörtet tovább a hóban.

Henry Rousseau

aki még nem látott nagymacskát
eltűnni a perzsaszőnyeg mintái közt
nem látta a fénnyel s liánnal szőtt bozót
ráncvetései közt az ösztön árnyjátékait
aki nem sejti meg egy ágroppanásban
az óvatlan lépés mázsás tömegét
s nem szaporítja érverését
egy tragédia előérzete

annak nincs mit mondanom

A bejegyzés kategóriája: Líra
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>