Z. Németh István

János az égen biztos bolygót keres

(Fellinger Károly: Rész és egész. Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2012)

Fellinger Károly két remekbe sikerült gyermekverskötet, a Dióbölcső, mákfejcsörgő (Lilium Aurum, 2010) és a Mákom van (Lilium Aurum, 2011), valamint a válogatott verseket tartalmazó Csomagmegőrző (Mosonvármegye Könyvkiadó, 2011) után jelentkezett ezzel a gyűjteménnyel, amely a 2004 és 2012 között írt költeményeinek legjavát nyújtja át az olvasónak.
Azt is írhatnám, hogy ezek az újrakezdés versei, egy második költői korszak elindítása. Az első még a Próbaútra keresztelt Iródia-antológiával kezdődött (Madách Könyv- és Lapkiadó, 1986), s minden bizonnyal a Fészek az égen (Lilium Aurum, 2004) című kötettel végződött. A sorozatos negatív kritikákat látva Fellinger Károly egy időre elhallgat, figyelme inkább másfelé fordul, sikeres és emlékezetes verseket ír a gyerekeknek, író-olvasó találkozókra jár, rengeteget olvas, miközben ujját folyamatosan rajta tartja a kortárs költészet ütőerén. 2010 szeptembere meghozza aztán az áhított sikert, az első Arany Opus-díjat. A „János” jeligével megpályázott Köpködő című versciklus modern, kissé szemtelen, ugyanakkor szellemes hangvételét nem győzi eleget dicsérni a zsűri. S ha valakinek még kételyei volnának, 2011-ben ismét csörög az „arany”.
És mivel a János jelige szerencsét és sikert hozott a költőnek, ráadásul Fellinger Jánosnak hívták azt az ősét, aki először Jókára került 1870-ben, egy alterego megszületésének lehetünk tanúi ezek után a verseiben. A kötetnyitó Privát kérdőjel nyugodtan le is maradhatott volna, legalábbis számomra az Összeállt utak adja meg az alaphangot, „megnyílnak végre a szavak”, s a világ apró és egyszerű igazságaira folyton rácsodálkozó János végre kibotorkál a saját maga teremtette labirintusból. Grendel Lajos találóan fogalmaz a kötet fülszövegében: „Fellinger Károly a sűrítés, a kihagyásos versbeszéd, a paradoxonok mestere. Néhány sorban is tud feszültséget gerjeszteni, s nem kevés energiát felszabadítani. A gyógyulás útján, a Nyikita Mihalkov gépzongorája, az Újabb szimering, az Angyaltövis, az XXL és több más verse is arról tanúskodik, hogy nagyon jól tudja, miképpen kell egy igazi költőnek a nyelvet használni annak hétköznapi-pragmatikus tartományán túl.” A verssorokra végre nem rakódik több súly, mint amennyit azok elbírnának, kinyilatkoztatás és sorsszerűség helyett valami kedves derű költözik az egyes opuszokba, mintha valami régi, dohos szobát hirtelen kiszellőztetnének, s annak minden sarkát pajkos tavaszi napfény járná át. „Az alvó teremnek poros virága / légszomjjal küzdve, mint béna, megmozdul, / és felhorkan, lám, a cserép magánya, / ablaka előtt az éj visszafordul.” (Műterem, 12.) Az Isten persze továbbra is jelen van, de alaposan átöltöztette a versteremtő erő, nem a könyvek könyvéből ismert bosszúálló és megbocsátó, mindent átható teremtő szellem, hanem hol „kicserélhető foglalat” (Allegro Barbaro, 14.), levegő után kapkod (uo.),  zsebórája a Földgolyó (Ezüstgolyó, 44.), koplal, éhségsztrájkol (Kertalja, 65.). Teendőinek, feladatainak egy részét mintha pont János venné át, aki meglehetősen ügyetlenül mozog még az új szerepben: „életet lehel egy / papírzacskóba” (Kegyes hidegben, 10.), „rémálmai vannak már / a saját nevétől is, forgolódik, / mint a rántott húsról leváló panír- / darabkák a forrva kész olajban” (Merthogy, 34.), s munkáját bár angyalok segítik, mégis „a halál magánélete izgatja / Jánost az égen biztos bolygót keres / a tekintetével persze olyat a- / minek feneketlenek a kútjai / amiben kukázhat a rejtőzködés / a visszavágott keze lába fütyül / az elmúlásra pontosan késik el” (Mély magasan, 122.).
Fellinger Károly kidobta hát a régi, rossz villanykörtéket, és házát fénnyel festette újra. Már az első emeletciklus, az Összeállt utak is elvarázsol festményeivel, Frida Kahlo képeit végignézve eljutunk a gyermekszobáig. Dicséretes dolog, hogy a kötet szerkesztője, Szabó Tibor Benjámin a kézirathoz eredetileg csak véletlenül hozzácsapódott gyermekverseket is beépítette a kompozícióba, a Január (38.), a Porcelán-dal (38.), a Tűkazal (40.) és a Sohasem (42.) című versek vidám foltokként jelennek meg az itt-ott komor színeket is használó festmények között, ahol a költő- és pályatárs, M. Csepécz Szilvia, illetve József Attila emléke is megidéződik.
A Köpködő című ciklus egy másik emeletre visz bennünket, ahol a szlovákiai magyar irodalom színe-java tart délutáni gyerekzsúrt. A Maszkok (73.) című opusz „d” tételében „tépelődik a sajtkukac”, mert az ismert alkotók némelyike bizony alaposan „fel(l)ingereli” őt. Természetesen a Szindbád című vers sem hiányozhat e válogatásból, amelyről Tőzsér Árpád többek között megállapította: „úgy felel meg a keleti műfaj nyugati kihívásainak, hogy kultúrkörünk talán legnagyobb művész-virtuózát, Liszt Ferencet beszélteti haikukban. A verskompozíciója La campanella c. strófájában például így: nincs már a / múltnak / hova rakodni. Ez ugyan még nem haiku, de grafikai elrendezettségével már előrevetíti a műfajt, s megjeleníti a haiku örök témáját: a transzcendenciát, a misztikát. A folytatás (a Liebestraum című második strófa) már formailag is haiku: mint féltő anya / rohan velünk, szemünk is / kilötyögteti. S valódi haiku a következő szakasz is (címe: Prelude and Fugue on Bach): öregek, csak a / halál a biztos talaj / a lábuk alatt. S folytathatnánk az idézést még tizenhárom strófán keresztül. De nincs itt arra most időnk és helyünk. Elégedjünk meg a három kezdő strófa ide citálásával, ezek is pontosan jelzik a kompozíció témáját, nevezetesen azt a tényt, hogy a halál az élet része. S a versben semmi egyéb nem történik, mint ez a felismerés, különböző léthelyzetekben, metaforákban megmutatkozva, szöveggé alakul. Csakhogy mindez valamiképpen Liszt virtuozitásával is hitelesedik. S ez a vers esztétikai plusza.” (A kötet fülszövege) A második emeleten kedvünkre mozizhatunk, ugyanis a Tizenkét könnycsepp (88.) című opusz ugyanennyi film ihletésében íródott. A témájuk szerintem valójában az idő könyörtelensége, az elmúlás: „kötélhúzása az elfolyó idővel / eltart még egy darabig” (Giuseppe Tornatore: Az óceánjáró zongorista legendája, 90.), „még él bennünk a gyermek / aki úgy lóg rajtunk / mint akasztófakötélen” (Edouard Niermans: A hetedik esküdt, 91.). A filmszerű látásmód, az éles, hirtelen vágások, meghökkentő fordulatok eddig sem voltak idegenek Fellinger Károly költészetétől, de most csak kapkodjuk a fejünket, mennyi új elemmel bővült és gazdagodott költői eszköztára.
A harmadik ciklus A kérdőjel pontja címet kapta, s valóban, a valóságot sokszor egyetlen pontba zsugorítva képes felmutatni: „Madár repül. Fel s / alá huzigálja az / ég cipzárait.” (Hűlt helyek, 109.), méregerős képekkel operál: „Repül a nehéz kő, be-benéz hozzád, / gyökér mozdul, a távolság beáll, / önkéntes hősnek besorakozik, / angyali liftzaj a síri csend, még / hallgatózik, mint szentkép a falon.” (Szeptember; Elég az elégiából, 110.), meghökkentő ellentéteket állít egymás mellé: „Egy repülőgép / gyomrában elszabadul, / gurul, gurul a / restaurálásra szánt / korabeli fahintó.” (Három tanka, 114.), elgondolkodtató ars poeticát barkácsol: „Az írás / provokáció, / a semmibe se / tudunk / belenyugodniért, / vagy valami / olyasféle, / mint a tükörre / rajzolt ajtó, / ami csak / belülről / nyílik, / pontosabban / azt / hisszük” (Az írás, 119.). És akkor Fernando Botero, valamint Vámbéry Ármin alakjának megidézése után a remekül eltalált és megdöbbentő legutolsó két sor: „a felkiáltójel pontja / a kérdőjel pontja” (Vers alá söpörve, 129.).
A Rész és egész az elejétől a végéig, a betűtípustól a papír minőségéig, az első szögtől az utolsó csavarig jól ki van találva és nagyon szépre sikeredett, pazar költői újraindulásnak lehetnek szem- és verstanúi, akikhez eljutott ez a könyv. Tetszik az a rendezői elv, szerzői ötlet vagy kiadói akarat is, amely egymás mellé rendelte Szkukálek Lajos képi és Fellinger Károly költői világát. Az egyik pokoli dimenziókat idéz, a másik a földinél harmonikusabb létsíkokat, az első nyugtalanít és felkavar, a második gondolkodásra késztet és felszabadít.

A bejegyzés kategóriája: Tanulmány, kritika
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>