Cserenkó Gábor

ÖTVEN NŐ

Cserenkó Gábor

Félve csókol.
Azt is kellő abszint mennyiségével. Amúgy sosem.
Elhív ide, elhív oda,
és mindeközben sejtelmesen azt kérdezi az arcomtól:
Mi lesz? Mi lesz?
Nahát, nahát, gondolom, és percek alatt kiderül.
A gyrosszal és gyomorsavval kevert abszint
ott csillog a laminált parkettán.

Van egy másik.
Hív, hogy nem alkalmas, mert fenn van még a gyerek.
Csörögjek később.
Oké, mondom és kinyomom. Nem baj, addig teszem a dolgom.
Másfél óra múlva rácsörgök, mert ma ő jár a fejemben.
Hiányzik az ágya.
Aztán közli, hogy szabad a pálya, és így végre
kialszom magam.

Van egy nő. Azt szeretné, ha elvenném.
Gyereket akar, mert körülötte már mindenkinek van.
Én viszont nem szeretném, mert nem szeretném.
Megpattanhatott benne valami,
mert azóta folyamatosan ásít,
ha velem beszél.

Adott egy nő. Arra kérem, hogy legyen a mancsaftom.
Erre azt mondja, nem tud úszni.
Így ennyiben maradunk.

Adott egy nő, aki vadul csókol.
Olykor beindul egy csésze forró ceyloni teától.

Adott egy nő. Néha félmeztelen. Geometria szakos.
Ha a tükröt megunja,
lábával koncentrikus köröket rajzol és hirtelen elém penderül.
Mintha az egyik mellem nagyobb lenne, mondja.
De ugye nem?  Ugye nem?
És akkor a tudtára kell adni, hogy nem úgy van,
ami úgy van.

Van egy nő, aki azt feleli, nem jön velem randizni, mert van barátja.
Mire mondom, hogy nekem is.
Elkerekedett szeme még most is ott gurul valahol.

Adott egy nő, de szerintem tévé.
Elhallgat, mikor átkopogok. Olyankor sistereg.

Volt valamikor.
Az ondolált szőkeség egyszer csak ott tornyosul felettem
(innen a hústorony kifejezés), és
remegve nyújtja át az életmentő kávét.
Vérnyomás-ingadozás, nem nagy ügy.
Virágmintás otthonkája cseppet átnedvesedett
hónaljkutyában.

Adott egy nő. Ritkán találkozik velem, és én is ővele.
Amikor esténként hazaérek, megkérdezi,
mi legyen a vacsora.

Van egy másik nő.
Csak a lábait látom, de azok
kellemes gondolatokat ébresztenek.
A teste nem tudom milyen, mert takarásban utazik a metrón.
A képbe hirtelen egy marcona keze lóg bele.
Leszállok.

Adott egy nő, aki az ablakba jár cigizni. Tetőtéri lakása van.
Érdekes, mert valahogy mindig látom a mellét.
Nem kell hozzá sok és előkerülnek a gyapjúpulóver alól.
Nézem a gangon, tizenhat évesen a szomszéd nőt.
Nem kell hozzá sok.

Adott egy nő, akivel moziban ülök.
Az Egyiptom hercege alatt finoman megrúg.
Lábával megérint, hozzámér.
Nem veszem a jelet, mert nem tudom, hogy az jel.
Szájtátva bámulom tovább fáraóékat.

Adott egy nő, nézem vele azt az utálatos tűzijátékot.
Sose szerettem.

Van egy nő. Szingli. Ezt onnan tudom,
hogy a közértben látom, miket vásárol.
Egy banán, egy joghurt. Ez a vacsora.
Kosárban macskakaja.
Kinyomozom, hogy hol lakik és kiderül,
felettébb sok férfi látogatja.
Aztán megtalálom az interneten, időpontot kérek tőle.
Néha kedvem támad a joghurtra.

Van egy másik is. Éjszakai.
Suhanásnak hívom, mert csak a köpenye végére ébredek,
amikor távozik.
De a mellettem fekvő már a kezét is felismerné.
Ő régebbtől van itt.
Azt mondja, ezer közül is felismerné.
Napközben ilyenekről diskurálgatok vele.

Van egy nő.
Hamarabb szokott elaludni, mint a villany.

A másik bezárja pincsijét a szekrénybe, ha meglát.
Míg ágyazunk, a kutya folyamatosan csahol.
Rettenetesen idegesít.
Elhatározom, hogy legközelebb hozok neki
egy marék altatót.
Ezt hangosan ki is mondom, mire a nő megijed.
Csaholva rám förmed: hogy képzelek én ilyet!

Van egy nő. Napközben László.

Van egy nő.
Buszra várva a lányát szokta korholni.
Aki persze nincs ott.
Amíg nem jön a százötös, megismerem a családfáját.
Mindennap megosztja velem ezeket.
Büdös cafatozik.
Néha riherongy.

Adott egy nő, mindenkit hülyít.
Engem is ha vele vagyok.
De ez nem szokott olyankor eszembe jutni.

Jó nő.
Nézem, hogy milyen jól áll neki az a szoknya,
amit felvett.
Erre gyanúsan méreget: Szarul nézek ki benne?


Furcsa.
Folyton csetelni akar velem. Amikor dolgozom akkor is.
Élvezi a korlátlan netet.
Mindig megkérdi: holnap is csetelünk?
holnap is?
Nem ecsetelem, csak azt mondom: nem!
Erre megsértődik.

Van egy nő.
Levélkézbesítőként dolgozik. Látásból ismerem.
Mindig bedob valamit a postaládámba.
De sose a címét.

Egy másik néha becsönget és felkínálja magát.
Amikor meglát a nyakamba ugrik és érzem,
hogy már megint nem vett fel fehérneműt.
Arra kérem, várjon egy picit.
A szobámban félhomály. A redőnyt már félig leeresztettem.
Telefonért nyúlok.
Aztán ápolók jelennek meg.
Elviszik az ajtóm előtt szobrozó nőt.
Ablakomon keresztül figyelem, hogy a szomszédos
idegszanatórium létszáma megint teljes.

Van egy nő. Államvizsgára várakozok vele.
A folyosón vihogva sikít. Majd rávilágít
az ánusz rózsája, és a zuhanyrózsája közötti kapcsolatra.
Hiszen ők a férjével régóta már úgy is.
De tudod, előtte alaposan. Kívül-belül.
Aztán a vizsgán nem bírok felelni az elnök kérdéseire.
Homlokomról víz csöpög,
mint valami zuhanyból.
Azt hiszem, megbuktam.

Adott egy nő. Szerintem UFO. Inkább hagyjuk.

Van egy nő, innen nem messze.
Meredeznek a mellbimbói, ha szembejön az utcán.
Mintha egész nap egy jeges radiátort ölelne.
Pedig hetek óta kánikula van.
Ki lehet?

Van egy, aki levessel kínál.
Sejti, hogy rég nem ettem, és ismét előadja,
hogy mennyire fontos a helyes táplálkozás.
Mindig csak azok a gyorskaják. Hát hová sietsz?
Erre nem tudok válaszolni.

Adott egy nő. A fürdőben énekel.
Ezt én a lichthofban hallom. Kéne egy kötél.

Van egy nő. Már nincs.

Adott egy nő, és adott még egy.
Lakótársak, délutánonként kutyát sétáltatnak a parkban.
Köldök piercinggel, feszes shortban.
Ha lenn vannak, száz szem tapad rájuk.
Vasalt hajukat megborzolja a szél,
olyanok, mint a boszorkányok a mesében.
Szemük vastagon kihúzva.
Kezükben mobil, senkire sem mosolyognak.
Azt mondják róluk, egyetemre járnak.

Van egy, aki nem szokott köszönni.
Már ez kiveri nálam a biztosítékot,
főleg, mert a lakásom mellett lakó nőről van szó.
De oké. Lehet, hogy néma.
Barátjával minden este kézen fogva sétálnak.
Illetve arrogánsan lépkednek.
Néha jönnek velem szembe.
Olykor a fickó turházik egyet.
A mélyről hozva fel azt.
Köpete lágyan, plöccsenő hangot adva végzi
az aszfalton.
Szeretik egymást a lánnyal.

Van egy nő. Csirkenézése lett.
Mikor vele éltem, még nem volt neki.
Utána csirkésedhetett el.

Egy másik mindig elém áll.
Nem enged beszállni a metróba, és az ajtók
záródnak.

Ő a zuhanyzóban szereti, tusolás közben.
Ha levetkőzik és végigvonul törülközőjében
a kollégium folyosóján,
öt és fél percig kell várnom, csak utána mehetek be hozzá.
Mert tudod, pletykás egy hely ám ez!

Van egy nő. Belső ellenőr.
Kivizsgál, felügyel, jegyzőkönyvet ír.
Mindezt zárt szájjal, szenvtelenül.
Büntet. Mert olyan még nem volt, hogy ő ne.
Szigorú és vonalas, mint csapzott szög-haja.
Munka után az apját szokta ágytálazni.
Esténként a férje veri.

Van egy nő. Szeret.
De nem találkoztunk még.

Gyűlöl.
Folyton keresztülesem a lakásban hagyott cipőin.
(most már én is gyűlölöm)

Van egy nő. Néha találkozunk. Néha nem.
Így megy ez!

Van egy nő. A kollégiumban.
Fenn a koedukált mellékhelyiségek emeletén.
A mellettem lévő vécéfülkébe lép be. Ráül.
Izeg-Mozog. Motoz. Sóhajt.
Majd hirtelen kérdést tesz fel:
Te, nem beszélgetnénk inkább?

Adott egy nő. Nagydarab és bajuszos.
A férjével már akár egy borotván is
össze tudnának veszni.

Van egy nő. Affektál. Úgy kel, úgy fekszik,
hogy közben állandóan szenveleg.
Kényes picsa, kence-fice kanca, mondhatnák rá.
De nem mondják. Vörös szőnyeget terítenek elé,
amitől egyre nagyobb lesz az öntudata.
Ami sose pukkad ki.

Adott egy nő, tenyérből jósol.
Meghallgathatnám, hogy mi vár rám.
De nem érdekel.

Van egy nő. Nála húszassal fiatalabb fiú a heppje.
Szomszédja pedig egy pedofil rajztanár.
Világunk nem tökéletes.

Azt mondta a nő, hogy szar zenéket hallgatok.
Erre tegnap leszakítottam a fülét
kedvenc kávésbögrémnek, dühömben.
Mondhatta volna szebben is.

Van egy nő, jelentőségteljesen cigizik.
Félóránként kiáll a gangra napszemüvegében,
és szorgalmasan fújja a füstöt. Abban bízik,
hogy ilyenkor nézik.

Adott egy nő. Újabban pocsolyaszag van nála.
Frankó a húslevese, de lakása egyre
szagosabb.

Van egy nő. De minek is?

A bejegyzés kategóriája: Líra
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>