Kákonyi Lucia

A latin szerető

Kákonyi Lucia

Becsapódott az ajtó. Szex nélkül ment el, csak a bonbon maradt utána a dohányzóasztalon. Latin szerető, Szerencsi Csokoládégyár, arany betűk és egy tangózó pár a dobozon. Dóra forgatja, milyen kicsi, csak hat darab, smucig pasas, és feltépi a celofánborítót. Egy kártya esik ki belőle. Kedves Vásárló! Keresse az összeillő darabokat, a merész kombinációkat, párosítsa a bonbonokat és garantált az íz kavalkád, no meg a szórakozás. Dóra kirakja sorban a desszerteket. Eszmeralda trüffel, piros sztaniolban, Carmen ribizlilikőr, Esztella az aranyba csomagolt narancs, Eduardo kókusz ezüst fóliában, Rodrigez a zöldmenta, Carlos meg a konyak, de neki már nem jutott csomagoló anyag, csak egy gusztusos meggy a tetejére. Dóra méregeti a bonbonszemeket, rakosgatja, hogyan válasszon, az ízek, a színek vagy a nemek szerint. Döntött. Eduardoval kezd. Lassan kihámozza ruhájából a bonbonszemet. Ujjbegyével simogatja, a lámpa felé tartja, élvezi a gömbölyűséget. Áhítattal a nyelvére teszi. Az állkapocs csattan, a csokipáncél törik, a kókuszlikőr a nyelvére folyik. Forgatja, ízlelgeti, nyálával összekeveri, cuppog nagyokat. Egy másik bonbon után nyúl. Türelmetlenül tépi ki Carment a fóliából. Körbenyalja, ajkai közt tartogatja, és gyors mozdulattal, nyelvével belapátolja, hogy a szájpadlásán nyomja szét. A nyelvén kesernyés ribizlilé. Hátradől, élvezi a hatást. A teste bizsereg, kurta combja nyúlik, a vádlija izmosodik, a strandpapucs remeg, átalakul és vörös tűsarkú cipő lesz. Dóra rángatózik, derekán a hájgyűrűt hasa beszippantja, és a melle is feszes. Csapzott, egyenes haja fürtökbe göndörödik, a fekete ribizli megfesti a tincseket. A falakból halk zene szól. Eduardo fehér frakkban közelít, Carment derékon kapja, szombréróját a konyhakredencre dobja. A szűk szoknyát szájával felhasítja, a szobakonyhában tombol a tangó meg a cha-cha cha. A nő szoknyája repül, kopog a tűsarkú cipő, az alsó szomszéd partvisnyéllel veri a plafont. Carmen riszál, mint az igazi, a dohánygyári munkások előtt. A férfi a nő fenekébe markol. Eduardo jó, finom, kókusz ízű, de Dóra már a mentás Rodrigezre gondol. Lopva kacsint felé. Tétova mozdulatokkal fejti le a zöld sztaniolt és feltárul a golyó. Eduardo, most menj, és máris Rodrigez kell neki. Gyorsan nyeli le a trüffelt. Oh, Rodrigez, szerelmem Rodrigez, és a férfi fekete ingét köldökig gombolja, rátapad a szőrös mellre, nyalogatja a férfi mellbimbót. A férfi eltolja magától és a Szaratov hűtőhöz indul. Pezsgőt vesz elő, meg egy párás üvegcipőt. Eszmeralda áll a konyhában a fehér muszlin köntösben, a lábán is fehér a cipő. Rodrigez térdel, bontogatja a puha anyagot, a hideg üveget a nő hasához nyomja, a libabőr mindig felizgatja. Eszmeralda a jobb lábát felemeli és hagyja, hogy Rodrigez lehúzza lábáról a cipőt. Pukkanás. A pezsgő szalad. Rodrigez tölt az üvegcipőbe, meg az Eszmeraldáról éppen levetettbe. Kortyolják a pezsgőt, kóstolgatják egymást, a trüffel és a menta, finom kombináció.
Carlos és Esztrella maradt a dobozban, a kísértés nagy. Dóra dönt, a desszertek után nyúl, egyszerre tömi be a két csokigolyót. Konyak, meggy és narancs. Magas konyak tartalom, kivételes ízek, gyors reakcióidő. Esztrellán maradt egy darab sztaniol. Dóra ráharap, éles fájdalom hasít a fogába, amikor a gangra néző ablakot valaki megkocogtatja. Félre lebbenti a függönyt, kikukucskál. Az éjszaka koromsötét. A folyosói fény gyenge. Alig ismeri fel az alsó szomszédot. Sosem látta még pizsamában és fürdőköpenyben. Beengedi. Dórika, mégis mi folyik itt, mi ez a lárma, még a mennyezeti stukkóból is tangózene szól. Dóra tekintetében vad őrület, elkapja a férfi köntösét, magához rántja a potrohosodó urat. A férfi megdermed, tiltakozna, de már késő. Dóra szájon csókolja, és a szoba felé araszol vele. Ott strandpapucsát lerúgja, megragadja a férfit és tangót jár vele.
Reggel Dóra feje szédül, a gyomra émelyeg. Az asztalon szétdobálva a sok csokipapír. A konyhakövön törött üvegcipő meg egy üres pezsgősüveg. A mobilja szól. Ja, te vagy? Ma sem tudsz jönni? Nem baj, nem haragszom. Várj! Felugranál mégis, és hoznál még szerencsi csokigolyót, ha lehet, akkor nagyobb kiszerelésben.

A bejegyzés kategóriája: Próza
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>