Vass Tibor
El plázkondor
Az El, Kondor, pláza idejéből
Elkap a harci pláz, el Kondor.
El dada,
dodekafónia,
dó, deka,
minden jót, fónika, majd írok, válaszolj rá.
Elmélyül az új plázagarázs,
magasodik a gyerek láza, pl.
Szomorúak az üregi nyulak, eltűnnek az üregek.
A nyúli öregekről már nem is beszélve. El a hódsegédek.
Az öreg hídsegédekről már nem is beszélve.
Milyen csonka ma a hódhíd,
milyen szomorú Kakon vagyok én ma.
Nem bírja Kak az építkezést,
aláássák csendközpontú terveit. Alá üregis, hódos,
hidas segéderőit. Áthidalnak az utcákon
mindenféle akadálymentesített prózák, plírák.
Áthódolnak, belesnek, beleesnek a szobámba.
Prózaparkolási gondok akadnak a faluban,
prózaparkolási gondakadás van, nem lázcsökkentési,
a gyógyszertárakban jól kiszolgálnak a mesterek,
az egyik belfalusiban Csontváry a főnök, Örkény asszisztál,
a másikban Tömörkény szárnysegédje Csáth.
Egészséges a verseny, nem aláz a lámpaláz.
A gyerek vásárlási láza azért csak magasodik,
a lázmagasodásgond elmélyülése van,
át kell autózni egészséges parkolóhely híján
a kisebb településrészre, a folyón túlira,
fut velem egy rossz, kéjekér’.
Ott nem akad ezzel annyi gond, Rippl-Rónai ugyan nem tartja
szigorúan a nyitva tartási rendet,
de ott Zipernovszky segít,
és az azért durván jó,
hogy dinamós oktatófilmet néznek várakozás közben
a láztól lelazult gyerekek és nem dinósat.
Szomorúak az öregi utak, eltűnnek az öregek.
Az óregékről már nem is beszélve.
Üres a falu néha,
olyankor hódolni mennek hidak, hidalni hódok Miskolcra.
A Hernád-völgyi dadaisták óregélnek ott összegyűlve mind.
Nagy az isten (korr.: Isten) bánatállat-kertje.
Sok itt a falu másik végén a gond az elplázásiasodással.
Meg gond a talajvíz is, magasodik, mint a láz.
Meg a hang, ugye, amiről az előbb beszéltem,
hogy hangosabb,
délig mély csönd, éjfélig lárma.
A plázláz már nem magas, utána mintha jajszó szállna,
legfeljebb a fiatal Kassák-imitátor nemzedék
elszánt képviselői, pár katasztrófafuturista jár nagy elánnal még,
ámulni, hogy mennyi a gyógyszertáras pláza Kakon,
a világon nincs még egy ilyen falu, ahol ennyi,
ahol ilyen egészséges a verseny,
köszvény nélkül kaphatóak Kondor-ellenszerek.
Fölvert a telekár, a kitüntetések száma magas.
Egyes utcákban aránytalanul emelt
a Szemét-díjas polgárok száma. Az éj ott milyen
sivatag-poéma, arról nem is beszélve, hogy én,
hogy milyen szomorú vagyok én ma.
Hogy nyulam mondja, kitrákotty,
minden üreg eltömött, minden böngész eltörött.
Hogy tyúkom mondja, muszmuszmusz,
dobjatok darát a halaknak.
Minden szerelem dara-habokban.
A kezdetben ingyenes parkolóhelyeket
sok helyütt kiadják
a Kondor-angyaloknak bérbe.
Az őr békétlen, mondhatni lázong,
a lecsatolható Kondor-angyalszárnyakkal
hamar telnek meg a mélygarázsok,
pedig száz évre válthatóak meg a helyek,
drága hídéletek, borsos hódételek.
A hűségidő lejárta után újabb csodás kedvezmények,
hatásos lázcsillapítók,
családi pl.atinakártyák,
ínyenceknek pl. ázalék, választható feltéttel.
Nagyanyám mondja ázaléknak a tökfőzeléket,
kiadja a hódoknak a maradékot.
Marad a maradéknak is maradéka bőven,
az megy a halaknak,
csak úgy jönnek,
csak úgy esszük,
csakugyan mintha gyermekágyi lenne mindig minden láz,
az utolsó, a túl gyámoltalan,
a túlélhetetlen.
Minden jót, fónika,
majd írok, válaszolj rá.
