Egy könyvről többen

A galántai zsidók emlékezete

Hrbácsek Noszek Magdaléna Zsidó hagyományok Galántán és környékén címmel megjelent könyve (AB-ART, 2014) sikert hozott mind a szerzőnek, mind pedig annak a közösségnek, amelyikről szól a monográfia. A borítón található egykori zsinagóga az emlékezést evokálja a befogadóba. Az illusztrációkkal gazdagított, jó stílusban megírt tudományos igényességű könyv igényes és alapos. Két nagyobb egységre bontva elmondható, hogy az első rész a galántai zsidó közösség gazdag történelmét mutatja be, ahogy a szerző is írja: „Galánta a hajdani zsidó kultúra egyik székhelyének számított a vidéken.“ (Hrbácsek, 11. o.)
A történelmi kitekintésből megtudhatjuk, hogy mikor érkeztek ide az első zsidó családok, mekkora művelődéstörténeti hatása volt a Neufeld nyomdájának, hogy két ortodox hitközség is működött a galántai zsidók történetének a fénykorában, vagyis a 19. század második fele és a huszadik század első felében, mint ahogy azt is, hogy a vészkorszak jegyezte a törésvonalat itt is, mint megannyi helyen, ahol zsidó családok, közösségek éltek. A túlélők keserűen mesélnek: „Mostanában még eszembe jutnak a rossz emlékek, habár nekem többször is szerencsém volt, csak így menekültem meg, de akkor is borzasztó, hogy hogyan voltak képesek hat millió embert kiirtani, gázkamrába küldeni… Rettenetes!” (Hrbácsek, 155. o.)
A történelmi kitekintés keretén belül az iskolatörténet, a környék kisebb zsidó hitközségeinek bemutatása is részét képezi a könyvnek, így a diószegi zsidó családok történetére is kitér. Gazdasági szempontból meghatározó Kuffner családot is bemutatja, akik híres és hatalmas cukorgyári komplexumot hoztak létre Diószegen, amivel: „az európai kereskedelem áramába kapcsolták a régiót.” (Hrbácsek, 11. o.)
A könyv második felében identitás kutatások, diagrammok és táblázatok segítségével végzett kutatási eredmények olvashatók.
A könyvet nem csupán történészeknek ajánlom, hanem mindenkinek, aki szeretné megismerni a galántai zsidó közösség életét.
Mgr. Lanz Roland, történész

„Mindennap mindenkinek tanulnia kell…”

Egy érdekes részt emelnék ki Hrbácsek-Noszek Magdaléna Zsidó hagyományok Galántán és környékén (AB-ART, 2014) című könyvéből, mégpedig azt a fejezetet taglalnám, amelyik a Galánta és környékének zsidó elemi iskoláival, a galántai rabbiképző intézettel foglalkozik. Teszem ezt azért, mert a fejezetben, de az egész könyvben a sorok közt is olvasni kell: „Tanuljatok népek!” (Hrbácsek, 168. o.)
Tudvalevő, hogy a zsidó ember számára egy élethosszig tartó tanulási program van beidegződve, de ez nem újkori divathullám. Ez a mindennapokra is érvényes, hiszen: „A zsidók köztudottan fontosnak tartották és tartják a tanulást, mely bölcsességhez, tudáshoz juttat, a tudás pedig jobb emberi életet, tekintélyt, társadalmi rangot és gazdagságot eredményez.” (Hrbácsek, 32. o.) – olvasható a monográfia fent említett fejezetében. Ez a tanuláshoz, bölcsességhez, tudáshoz kötődő kötelességtudat nagyon is a múltban gyökerezik, mert: „A jeruzsálemi Szentély fenállása idején rendelet szabályozza, miszerint minden olyan hitközségben, ahol 10 felnőtt férfi él, ott zsinagógát és iskolát kell létesíteni. Ha nincs elég pénz, akkor zsinagógát nem, de iskolát mindenképp…”
(Hrbácsek, 33. o.) Tehát teljesen érthetővé válik a mindenkori tanulás intézményes és otthoni körülményeinek megteremtése. Úgy gondolom, hogy ez az alapvetés az előfeltétele azoknak a prioritásoknak, melyek részletesen elemzik a zsidó emberek „túliskolázottságát”, mely szellemi kitűnőségben, a többnyelvűségben, az egyedülálló markáns tanulási szokásokban van kódolva. Miben teljesedik mindez ki? A választ is megtudhatjuk, kiolvashatjuk a könyvből: „A zsidók mentalitásukból eredően nagy számban képviseltetik magukat intellektuális pályákon, és tehetségük elismerést arat, mert tudatában vannak, hogy a műveltség meghatározhatja az életszemléletet, köteléket teremthet, összekapcsolhat, identitást adhat, kultúrát menthet, megóvhatja a nemzetet a kihalástól, a teljes önfeladástól, az asszimilációtól.“ (Hrbácsek, 34. o.)
PhDr. Szabó Réka, PhD.

Az ünnepek igézetében

Hrbácsek-Noszek Magdaléna Zsidó hagyományok Galántán és környékén címmel megjelent könyvét (AB-ART, 2014) olvasva megelevenedik a hajdanvolt galántai zsidó közösség tradicionális történelmi tudata, a mindennapi hagyományos vallásgyakorlat a zsinagógában és otthon. A könyvet a sokat markolás jellemzi. A történelmi kitekintés, az iskolatörténet bemutatásán kívül szociológiai mérések, mélyinterjúk is találhatók a könyvben.
A monográfia 3. fejezete a zsidó vallásgyakorlatban előírt ünnepeket mutatja be. Az egyes ünnepeket az eligazító zsidó naptár bemutatásával kezdi a szerző: „…hiszen akár a galántai, akár más, diaszpórában élő zsidó közösségek/egyének (hit)életét az eligazító éves zsidó naptár segíti.” (Hrbácsek, 65. o.). Ezek után a zsidóság mindent felülíró ünnepével, a shabbattal folytatja a könyv szerzője a bemutatást. A szerző szerint sokszor épp a shabbat megtartása hozzásegítette a zsidó népet a túléléshez. A liturgia adott, azonban a hagyományok „kisebb-nagyobb eltéréseket mutatnak” (Hrbácsek, 66. o.) Az autentikus beszámolókból visszaköszönnek a gasztronómiai sajátosságok is, amelyek családonként eltérnek. Kiváltképp az elkészítés módjára ügyelnek, hiszen ez a kóser háztartás alapja: „Mert ugye mi véreset nem ehetünk, a májban meg van, hát valahogy meg kell tisztítani, azt úgy koserálták, hogy először megsütötték parázson“ (Hrbácsek, 69. o.).
Minden egyes ünnepnek megvan a maga gasztronómiai rendje is, szimbolikus jelentéstöbblettel bír, és levetíti a Tórában foglaltakat, vagy legalábbis igyekszik, mint például a pészach idején elkészített szédertál: „A szédertál minden elemének szimbolikus jelentése van”, (Hrbácsek, 76. o.), míg a Zajin Adar (Mózes születésének és halálának emléknapja) esetében a galántai tradicionális halvacsora egyediséggel bír. „Az ünnep szerves része a családok rituális látogatása… A halvacsora … megerősíti az azonos státusúak közösségét, ehhez szolgál ceremoniális alapul a közös vacsora.” (Hrbácsek, 81. o.).
A néprajzi tudástartalommal megírt fejezet érdekes gasztronómiai kalauz is, melyhez a zsidó ételek recepteit is csatolta a szerző.
Ajánlom mindenkinek.
PhDr. Sáska Nagy Ildikó, kulturológus

Önazonosság és sorsválasztás

Hrbácsek-Noszek Magdaléna monográfiájának egy részéről ejtenék pár szót (Zsidó hagyományok Galántán és környékén, AB-ART, 2014). Érdekes szociológiai, megkockáztatom, hogy a kutatásmetodológiai szempontból a pszochoanalízíis módszereit alkalmazó mélyinterjúk elemzését is elvégzendő fejezet során alapos, érdekes munkát végzett a szerző. A kutatása során kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmazott „A kutatásom során is mindkét stratégiát alkalmazom…“ (Hrbácsek, 13. o.)
A kérdőíves módszer segítségével, kellő mintavétellel gyors, releváns eredményekhez jut a kutató, őt idézve: „Egyfajta helyzetkép, ami kijelölte a kvalitatív kutatás perspektíváit.“ (Hrbácsek, 111. o.)
A táj-térségi kötődésen kívül nagyon érdekes megközelítésben mutatja be az értékmentést, a hagyományok újrajátszásának lehetőségeit és korlátait: „Egy kulturális, etnikai vagy vallási csoport számára központi kérdéssé válik, hogy milyen tanítási és tanulási mechanizmusokon keresztül tudja megőrizni és átadni értékeit, s hogy az egyén milyen folyamatok révén válik a csoport tagjává“ (Hrbácsek, 124. o). A kutatás eredményeinek interpretációjából kitűnik, hogy a „horizontális átörökítési lehetőség szinte teljesen kizárt.“ (Hrbácsek, 124. o.), ugyanis a zsidó iskolákat még 1944-ben bezárták, azóta meg már gyerek híján nem indították újra. Egy kis közösség mégis itt van, teszi a dolgát, ami nem kevés, mert: „Az itt maradottak egy letűnt kor őrzői, de nem egy elveszett népé, ők a választottak… hinni kell. Csak így menthetjük magunkat át a holnapnak…”
A könyv szinte magával ragadja az olvasót, nem igazán lehet letenni, ha egyszer kezébe veszi az ember. Jó olvasást mindenkinek!
PhDr. Számel Petra

A bejegyzés kategóriája: Recenziók
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>