Bréda Ferenc (François Bréda) (Déva, 1956. február 20. – Kolozsvár, 2018. május 16.) esszéíró, költő, irodalomkritikus, irodalomtörténész, műfordító, teatrológus.
Utó-korom
S tudom
Csak Te jössz majd
Csokorral kezedben
Bőgve mint mókus a fán
Csak Te jössz, s
Csak Tőled jön majd a virág a
Csalfáncsúf tölgyek alá.
S akkor oszt a versbe göngyöld be tetemem
Vess lobot reá, s felejtsd el.
Voltam, vagyok s leszek
Egyetlenem.
Lelkigyakorlatnak ez is elég kevés.
Az élet sovány, az élet kövér.
Ezt is letettük. Belénk.
(Neked)
Az élet mint magántulaj
Most még él a tejesüveg.
A mosdótál is arra való,
A jegenye is neked suhog,
A te kabátod lóg a falon.
Mindez persze kivágott, odvas gesztenyefa.
Lesz belőle sudár deszka.
S helyében rothadozó tönk marad
Hangyaboly és korhadt ág-darab.
Te pedig ne légy csak az enyém.
Oszd szét, hogy másnak is legyen elég.
