Farkas Gábor

mint aki

Farkas Gábo

az úton előttem halvány reflektorfény
vizes beton szaga és körben sötétség
a fák lombtalanul feszülnek keretbe
az ágak végein aszott kis levélkék

két homályos pont közt hívó végtelenség
sors az út az idő és a dermedt sötét
kezem a zsebemben mint aki épp indul
de előtte kikéri utolsó sörét

Még nem karácsony

Lázamban a Menny közel,
mint orvosság, érkezel,
mint szentségtér, homlokod,
s fény – a függönyt eltolod.

A padlón szemérmesen
a gyolcsot átvérezem,
és nézd: minden alászáll,
vaskosabb a halálnál.

A hó befed vastagon –
takar, mint az irgalom.

Csak a test

„És hány, de hány lánynak ágytárgy vágya voltam”
(Novák Valentin)

Neonfény-mennyország
és aszfalt-szürkeség,
boldogra égett arcok.

az élet divatos kísérlet

két út között morzsa
lehetnél az egyik
elaprózódott a
miérthovameddig

Nem látjuk,
csak a testet.

Vallomás

Ritka a függöny, a lépteidet figyelem csak –
néha remélem a szót, tested láz-melegét,
és csak néha szeretnék lelked hold-tüze lenni –
máskor fénytelen éj, test-takaró, laza föld.

Távol

a fák folyamatossága
és ami bennük igazság
a fagyott föld elemei
a látvány mint a kettétört ág

úton és sehol csak hiány
az otthon az emelkedés
mint megromlott ételt kihány
mindez kevés nagyon kevés

kürtöl a gyűrt csendű távol
messze minden irgalomtól

Tusa

a nyakon a verőéren át
térdepeltetni a halált

ingerelni részeg hajnalon
amikor az otthont elhagyom

és küld ami mindig marasztal
a terített vásznú faasztal

mint faragott drága koporsó
pedig pihenni volna már jó

A bejegyzés kategóriája: Líra
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>