Takarítás
Varga István
Mikor jössz, szorgosan takarítok,
sok álarcot szemétbe hajítok,
koponyámtól talpamig a házam,
mire megjössz, szekrényem ruhátlan,
fehér falak közt az űrbe léphetsz,
a mennyezet – majd meglátod – kék lesz,
nem lehetsz már soha nálam vendég,
otthonod e díszes kietlenség. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Madár
– Adj egy madarat – mondta, és megcsörgette az aprópénzt a markában.
A kereskedő benyúlt a sok kalitka egyikébe, előhúzott egy madarat. Töredezett, marokra való kis jószág volt, felső csőre kissé megrepedve. Szaporán nézett körül, feje úgy járt, akár egy motolla. Nedves, barna és kék tollai közül előbukkant a rózsaszín, rücskös bőr, közelebbről látni lehetett, hogy a tollak alatt tetvek szaladgálnak. Szegényke reszketett a barna, mocskos férfi kezében. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Kákonyi Lucia: tanár a megszállott fajtából, harminckét éve tanít és még mindig élvezi; harmincegy éve férjezett, három fiatal férfi édesanyja, unokája még nincs, a jelek szerint erre még várnia kell. Bővebben így vall önmagáról: Egy kattintás ide a folytatáshoz….
37 olvasatlan üzenet
Kákonyi Lucia
1 új üzenet
+ 36 50 8000 777 08:05:11
2011.12.21. Tamás napja van, országos havazás várható, -3-8 fok a legmagasabb hőmérséklet. Az Oroszlánnak alaposan végig kell gondolnia cselekedeteit.
2 új üzenet
Dezső 08:15:24
Imola, nem írtad össze, hogy mit vegyek. Nem dolgozol? Hívj, ha felébredtél! D Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A Magyar Írószövetség szeretettel meghívja a Petőcz András legszebb versei című kötet bemutatójára
Az AB-ART Kiadó sorozatában megjelent kötetet ismerteti, értékeli Bódi Zoltán nyelvész
A szerzővel beszélget: Bódi Zoltán, valamint a kötet utószavának írója: Zsávolya Zoltán irodalomtörténész
Az AB-ART Kiadó sorozatát ismerteti: Balázs F. Attila, költő, a Kiadó vezetője
Helyszín: a Magyar Írószövetség klubja (Budapest, VI. ker., Bajza utca 18. I. emelet)
Időpont: 2011. november 14., hétfő, 17 óra
A kötet a helyszínen kapható
Allegro
Tomas Tranströmer
Haydn-t játszok egy fekete nap végén
és érzem az egyszerű meleget kezemben.
A billentyűk kínálkoznak. A kalapácsok szelíden kopognak.
Zöld rezonancia, élénk és nyugodt.
A rezonancia közli, hogy van szabadság,
hogy van valaki, aki nem fizet adót a királynak.
Kezemet haydn-i zsebembe mélyesztem,
és úgy teszek, mint aki nyugalommal tekint a világra.
Felhúzom a haydn-i zászlót – jelezvén, hogy:
„Nem adjuk meg magunkat. De békét akarunk.”
A zene egy üvegház a lejtőn,
hol kövek vágtatnak, kövek gurulnak.
És a kövek áthatolnak az üvegen,
de azok érintetlenek maradnak.
Tomas Gösta Tranströmer: 1931. április 15-én, Stockholmban született. Első verseskötete, a 17 dikter (17 vers) 1954-ben jelent meg. Teljes költészeti termése 1997-ben látott napvilágot angolul New Collected Poems címmel, Robert Fulton fordításában. Anyanyelvén 24 kötetet jelentetett meg, magyarul hármat olvashatunk tőle: Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Gyilkosok
Gyilkosok családjába született. Megölte az anyját.
Az anyja nem akarta megenni a spenótot. Csak feküdt az ágyban, nézett a fiára szigorúan. Nem ellenkezett, nem is biztatta. Tömködte szájába a spenótot. Rábeszélősen etette. Vagyis hát inkább csak szerette volna etetni. Nem sikerült, mert még soha senkit nem etetett. Ez valahogyan kimaradt az életéből. A gyerekeit sem kellett etetnie, mert gondoskodott róluk az anyjuk, és mindig akadt valaki, aki elvégezte ezt az aprólékos bíbelődést, ezt a türelempróbát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Négysoros
Kisiettem fülemen a mobillal, te voltál a vonal másik végén, a vendéglő üres teraszára, az esőverte árnyékolók alá.
Hirtelen durván megrázkódott a levegő.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Reggelre odaköt
Közös anyagunkat, mint nagyapánktól
örökölt poshadt kardigánt, minek is
próbálnánk tisztogatni? Igazad van.
A cement, amit éjszaka köhögök
fel, reggelre odaköt az arcodra,
csakhogy alapozásnak ez még mindig
kevés. Inkább a hangom változtatom
el, de így sem tudok olyat mondani,
aminek az alján ne ismernél rám.
Hiába rostálok dühödten egész
nap, valami mégsem akar szétválni
bennünk. Abba is hagyom, és mielőtt
még hirtelen, akár egy rügy vagy kelés,
kifakadhatnál rám, mögötted termek.
Testem odújából
A töltésről nézem a Tiszát,
ellepte a partot az áradás.
Csípi bőrömet a hideg,
összehúzódnak izmaim.
Testem, akár a jégcsap:
megdermesztette a mozgást a fagy.
A folyó ellenáll,
sodorja magával a tegnapi
olvadás jégroncsait.
Légzésem a Tiszát követi,
ki-beszáll testem odújából,
hozzászokik a jeges levegőhöz,
mint a tar parti fák közt
a ritka madarak.
Kis testük a folyóhoz idomult,
erősebb a fagynál.
Sovány sirályok
a téli versek,
inkább a komor szavak
szeméttelepén guberálnak.
Kalitka
Hajnalban félrészegen, cigifüst-büdösen
besurrantam a templomba, kimerülve
az átbulizott, átszorongott éjjel után,
és letérdeltem a pálmák közt Krisztus elé. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Páratlanul erős összeállítással tért vissza a Szőrös Kő! – írja Kovács Péter a Felvidék.ma hírportálon. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Az Ohridi-tóhoz is ellátogattak az idén nyáron tartott jubileumi, 50. Sztrugai Nemzetközi Költőfesztivál résztvevői, hogy partján jókedvűen meghallgassák a költőtársak felolvasását, a macedón népzenét játszó zenekart, megkóstolják a helyi ételkülönlegességeket, s megvitassák a világ dolgait… Hangulatképek. Balázs F. Attila kisfilmje, 1. rész.
Petőcz András, Kovács Jolánka és Balázs F. Attila a muzslyai olvasótalálkozón.
Bizonyíték
Hajtman Kornél
Barátom halálhíre nem rázott meg különösképpen. Már tíz éve, hogy elment, egy hatalmas bőröndöt hagyott nálam, hogy vigyázzak rá visszaérkezéséig. Azt hiszem, nincs értelme tovább őrizgetnem. Rokonai, utódai híján a szemétdombnak ajándékozom. Vajon mi lehet benne?
Az igazat megvallva, bármikor kinyithattam volna, hiszen a kulcsait is otthagyta az asztalon, azokat belettem a levelezésünket tartalmazó kis dobozkába. Talán az iránta érzett tisztelet és szoros barátság miatt nem néztem meg a bőrönd tartalmát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ködben, út mellett s tétován
Parafrázis Barry Goldensohn versére
minden homályos sötét-fenyegetőn dől itt rám
tornyosul elém vagy elúszik oson oda
aztán vissza ide megtévesztő még az is
lélegzet-e vagy ő maga a pára a köd Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A vászonlepedő
Ma reggel hüvelykujj nagyságú lyukat találtam a vászonlepedőmön. Elena volt a tettes, biztos vagyok benne, azzal az átkozott cigarettájával. Tudja pedig, mennyire szívemen hordozom régi vászonlepedőim sorsát, tudja jól, a stafírungomból valók. Büszke vagyok rájuk, féltékenyen őrzöm őket. Ebből kifolyólag logikus a feltételezés: azért csinálja, hogy féltékennyé tegyen. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Tizenegyedik gomb
Csóka Ferenc
XX. Lex, az Etető mindenható ura, elégedetten dőlt hátra az Alázat termének mértani középpontjában álló trónján. Hosszú fekete hajjal és szakállal keretezett arca mérhetetlen uralkodói dölyföt sugárzott a világba, dülledt békaszeme ridegen meredt elő üregéből, a korlátok nélküli hatalom hideg cinizmusa dermesztette hátborzongatóvá tekintetét. Okkal örült. Éppen az imént nézte végig a 4. szint idióta, rozzant véneinek porban csúszását. Hogy könyörögtek nyomorult életükért! Pipaszár lábuk versenyt citerázott a karjukkal, színtelen ajkuk selypítve esedezett kegyelemért. Elvigyorodott. A padlót borító vértócsák bódító látványa kellemesen megbizsergette a bőrét. Még hogy egyenlőség… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
