Csák Gyöngyi

Az anyag

Csák Gyöngyi

Csillagok hunyorgását őrző
gyémántköpet
lélegző amorf kupac,

kocsonyásodó óriás tükör
kacér mozdulatlanságából
sejthető tengernyi kín,

az anyag meg és szétírhatatlan
sorjázó hallucinációk sora,
akár a fényes higany,
mely szétgurulva mérgező, így
nem lehet megérinteni.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , , , | Szóljon hozzá most!

Antjie Krog

Nézd, oly földet teremtek magamnak…

Antjie Krog

Nézd, oly földet teremtek magamnak,
hol bőrszín mit sem számít,
csak a lélek.
Hol a parlamentben egyetlen kecskearcú
sem kísérthet,
örökre konzervatívan
visszafogva mindent.
Hol szerethetlek,
s oltár előtt hűséget fogadnom
neked nem kell,
hogy a fűben fekhessek melletted.
Hol gitárral éneklünk éjjel,
s egymásnak fehér jázmint hozunk.
Hol neked mérget adnom
hajra turbékolni szálló furcsa gerleként nem kell.
Hol a válás nem halványítja
gyermekeim tekintetét.
S ahol fekete és fehér kéz a kézben
békét, s szeretetet hoz
gyönyörű földemre.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Műfordítás | Címke: , , , , | Szóljon hozzá most!

Kovács Panka

Zuhanás a neonba

Belezuhanok színes lámpáim neonfényébe,
S torkát kitátja az alvilág.
Pokolfajzatok játszanak egy bárban méla jazzt,
A pultosnak a szédült téboly új napért kiált.
De az a koktél már régen elfogyott,
S unt klisékkel vizezik a bort
Tiszta, hideg, menta ízű remény helyett,
Mert a pulton ezer elveszett, szomjas vasököl dobol,
Csak már rozsdás mind és reménytelen.
Siratja a tegnapról mára elveszett holnapot,
Aztán elszív egy hitegető propaganda-szivart,
Pár slukk, és eltűnik szeme elől, amit feladott,
És marad az ócska, Kínában gyártott fikció,
Amibe lassan belefüggi magát. Még egy feles,
Már nem tudja, miért és hova tovább.
Minden vacak, közhelyesen semleges.

Nem rossz ez a jazz, még maradok egy kicsit.
Önelégülten vigyorog:
Holnapra már én sem írok verseket.

Kategória: Startkő | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Kiss Boglárka

Boldog ember

Csodálatos dolog, mikor az ember azzal foglalkozhat, amit igazán szeret. Például az evéssel. Ő egész nap evett, és a kitűzött határidőre, munkatársaival együtt mindent eltakarított. A legtöbb kukac undorodott ettől a munkától, de ő pontosan ezért szerette. Mindenben talált valami szépet és szórakoztatót. Körbevezette az újoncokat az aktuális testben, kiosztotta a heti (t)ennivalókat, majd ő is munkához fogott. Reggel nyolckor kezdett, délután négy óra után öt perccel távozott. Teljesen átlagos puhatestű volt. Munka után hazatért, a 347-es urnába, kiült a kriptába, rágyújtott, és azon gondolkozott, hogyan is került a szakmába. Szülei közönséges spájzi kártevők voltak. Nehéz körülmények között nőtt fel, anyja éjjel nappal a lisztben furkált, apja pedig egész nap a fiatal lárvák körül legyeskedett. Mikor kukaccá cseperedett, úgy döntött, ő nem szeretné egész életét a kamra polcai között leélni, így ízei közé vette a világot. Több gyorsétterembe benyújtotta önéletrajzát, de előképzettség hiányában mindenhonnan elutasították. Valahogyan, már maga sem tudja hogyan, egy újsághirdetésbe botlott, miszerint nyolc általánost végzett, erős gyomrú kukacokat keresnek. A munkát megkapta, azóta boldogtalan testekben boldogan élt.

Kategória: Startkő | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Marcos Siscar

Marcos Siscar

nyári éjszakák Nürnbergben

hegel a többlettudás volt az oly nagyon kevéske testében
(a szellemi látomás megnőtt mint a kétségbeesés)
a klasszikus kánont az arcvonásai nem sértették
de a szív az eszmei arányokat nézve sorvadt volt
ellensúlyként érkeztek a gondolatok hogy betöltsék
a testét a rímet különc fantáziának tartotta
nem csoda hogy émelyítette a költészet és itália

háromszáz éve született Voltaire

kitölteni a kávét kedvetlenül egy napon
a kiskanál cukor nélkül nem kell kevergetni
hanem belülről nézegetni a füstkarikát
ezer merengő poétát aki mégsem halott
talán összetörni ezt a csészét azt mondják
elég rá hogy megváltozzon az élet changer la vie
egészséges a boldogságot elhatározni
ez az egyetlen szabad mondat meghozta az évfordulón
az ő óceánzöld ébenfa virágának hiányát

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Műfordítás | Címke: , , , , , | Szóljon hozzá most!

Gaál-Nyeste Katalin

Heló, elmentem

Azt írtad a lapra, heló, elmentem, többé nem jövök. Egészen olvashatóan és középre. Felrajzszögelted a konyhaszekrény ajtajára. A felsőre, ahol a poharak vannak. Zsíros volt a papír. Nem törölted le az asztalt megint. A régi kockás füzetből tépted ki, amit évekkel ezelőtt vettem neked. Azt hittem, már nincs több benne. A toll nem pacázott. Majd ha visszajössz, megkérlek, hogy mutasd meg, melyik volt. A lapot kisimítottam és beraktam a dobozba a többi közé. Behajtottam a sarkánál, hogy el ne felejtsek rákérdezni a tollra. Még mindig nem jöttél haza. Tegnap kicseréltem a zárat. Nem másoltam kulcsot neked. A régit sem adtad vissza. Megismerkedtem valakivel, nem lenne jó, ha összefutnátok. Amúgy kedvelnéd, rendes pasas. Hétvégén feljön. Nem adok még neki kulcsot. Kicsit át akarom rendezni a lakást. Meg nagytakarítás, tudod. Este összeszedtem a cuccaidat, levittem Kovácsékhoz. A tollakat még nem. Amíg lefő a kávé, megkeresem azt, amelyik nem pacázott.

Kategória: Startkő | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Soóky László

Feljegyzések egy vértelen jelenségről,
amit bársonyos forradalomnak nevezett el Vladík, az elméleti forradalmár

Ezerkilencszáznyolcvankilenc november
tizenhetedikén este egy bizonyos
alkalmi társaság történelmi küldetését
tudatosítva, a Kulaťák nevű kocsma
sarokasztalánál összedugta a fejét,
felismerve azt, hogy egy forradalom,
ha majd kitör, név nélkül mégsem
szerepelhet mondjuk a New York Thymes
címlapján vagy a Reuters show legelején,
legyen neve a gyereknek.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Vincze Erika

felbuggyan

bizonytalan mozdulatok karcolják a felszínt
felbuggyan a víz újrarajzol eloszlik
algafüggöny takar átlátszatlan üvegfalak
nyitott szobaablakok nem ül meg pára
szabadon jár-kel a lélegzet mint aki semmit
sem takargat vagy minden szem megvakult már
embertestrészek összekuszálva a matracon
hófehér comb elfuserált miheztartás
táguló orrlyukak sötét szemöldök ne legyen
egysíkú minden körzővel mért arányok
festőszemmel odaképzelt színek hajnal négy múlt
fehér fogzománcon táncol a sárga félhomály
réges-rég aludni kellene felbuggyan
a víz a torokból egy hang falra fröcskölt árnyék
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Startkő | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Herold Renáta

Öltöztetnéd megint

Gyere, állj be az esernyőm alá.
Gyere akkor is, ha le szeretnéd vetni a hétköznapiságodat.
Gyere. Az eső nem mossa le.
Potyognak a cseppek az égből.
Zuhannak lefelé a cseppek az égből, én pedig nem tudom megfogni a kezed és elráncigálni onnan.
Gyere. Nem maradhatsz itt örökké.
Már lemosta rólad.

Egyszerű járdán sétálunk, ne gondold, hogy egy kis eső majd mindent megold.
A táskámba zárva maradsz. Nem szabadulsz ki.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Startkő | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Zalán Tibor

40 sor Szentpétery Zalánnak

Zalán Tibor


Vízről emeli
hallgatását az alkony
Ezüst csillan Ég
*
Ahogy a létben
megérik a nemlét hűs
illata – csak úgy
*
Föld felé fordul
a napraforgók arca
Sugárba merül
*
Szárny verdes az éj
sötét vásznai alatt
Álom szabadul
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Zakariás Cecil

Tizenhárom

Iván a három napos, régóta áhított szabadságának első délelőttjén megállt a közel ötven négyzetméteres krumpliföldjük közepén, és magabiztosan körülnézett. Már messziről kiszúrtam, amikor befordultam a telkük előtt kanyargó sáros mellékútra. Biztos élvezte családja és munkatársai hiányát, illetve az ebből fakadó nyugalmat. A tőle elvárható legnagyobb hetykeséggel támaszkodott a földbe szúrt ásóra, ahogy közeledtem felé. A hideg szél égő levelek pernyéjét fújta arcomba. Lassan eloldalgott az ősz.
Kezeim már elfáradtak a nagy csomag cipelésétől, de bosszúságom elszállt, amint megláttam, hogy sietve lépkedett felém sáros gumicsizmájában. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Startkő | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Saitos Lajos

Hármasoltár

Saitos Lajos

Keszei István leveleskönyvét olvasva

1. LEPAPÍROZOTT ORSZÁG

Talán a megtiport, -taposott
szavak, amik az olajos padlóra
egy újságpapírról ráragadtak…
Talán a megtaposott szavak –
szivárogtak talpamtól
agyvelőmig – vérköreimen át,
hogy írjak belőlük verset –
egy lepapírozott ország
legkisebb „lakóinak” –  –  –
a még meg nem született gyermekeknek.

2. ÉDENEN INNEN

Most már kerítésen innen
mióta is? mióta is? –
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Herpai Blanka

Fűk, fák, fa, levél

Fűk, fák, fa, levél.
Hosszú, köves úton, húz, húz, suhanunk.
Bevillan egy-egy életrés, vágás, montázs.
Szürkület, alkonyat, fehér fény, részvét.
Mindenki kiveszi a részét, egymás ölébe ülünk, majd visszasüppedünk egyéni formánkba. Egymásba csatoljuk biztonsági övünket, összeér a kötelék. Nem tépjük szét, beakad, megkeressük azt a gombot, amely hatástalanítja a kattogó bombát. Merénylet önmagunk ellen. Egy köldökzsinór. Örök kötelék.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Startkő | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Sahin-Tóth Sári

Üres a lakás
Petri Györgynek

Fekszem.
kong a lak.
eltűntél mint egy cigaretta.
nincsenek rá szavak
hogy milyen
üres
alak vagyok itt
el-elcsaponganak
bennem
ezek-azok.
iderajzoltak.
fel kéne ugrani
inkább maradok –
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Startkő | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Acsádi Rozália

visszaút

Acsádi Rozália

magát vetheti meg aki egyszer is gyáva
isten szemében úgyis egyként árva
minden fehér galamb és minden keselyű

de hát megvetni könnyebb mintsem felemelni
ki földre hanyatlik az üres semmi
szélén s epét ont rá az ősz a keserű

jártál már ott egyszer egy régi sárga esten
mikor már nem volt fény az arcon testen
s csak a kihűlni kész bolygók sápadoztak

aztán az ember néz a sötét visszaútra
magába réved s olykor azt hazudja
csak akik éltek azok lehetnek halottak
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , , , | Szóljon hozzá most!

Forgács Péter

Forgács Péter

Treff bubi

Betoppanásával nem keltett különösebb feltűnést. Pedig most vette rá magát először, hogy eljöjjön a klubba. A kártyások tekintetüket a lapjaikba temetik, a sakkozók lopva fürkészik egymás gondolatait. Az asszonyok meg csevegve múlatják az időt a szomszédos teremben.
Még alig egy hónapja, november derekán is becsülettel letekerte a napi adagját, jócskán túl a hetvenen is peckesen ülve a cseh gyártmányú Favorit kerékpár nyergében. Fején sildes sapka, hátán gyermekméretű uzsonnás tarisznya. Meztelen hársfák szegélyezték a kisváros főutcáját. Mindig erre indult, minden áldott nap. Aztán kikanyarodott a gyári útra, majd elhagyva a vasútállomás épületét kijutott a városból. A kopaszodó szőlőskertek eszébe juttatták a szüretet. Nem tervezte, hogy megpihen a borostyánnal benőtt présháznál, de a gazda, valamikori munkatársa, szó szerint leparancsolta a bicikliről: „El nem engedlek, amíg meg nem kóstolod a tavalyi kadarkámat.”, „De hát úton vagyok… meg amúgy sem iszom, hisz tudod.”, „Ugyan már, egy pohárka nem a világ!”. Aznap fütyörészve tekert hazafelé, fittyet hányva a mellette elszáguldó kamionokra. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Próza | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Forgács Péter

Forgács Péter: novellista, 1963-ban született Párkányban. Matematika-fizika szakos tanár, válogatott szintű levelezési sakkozó, keresztrejtvény-szerkesztő. 2013-ban elvégezte a Magyar Író Akadémia szépíró mesterkurzusát, ezt követően Háy János írószemináriumát látogatta. Tagja a Turczi István vezette Filter, majd Különjárat írócsoportnak. A mestermű című novellája bekerült a 85. Ünnepi Könyvhéten megjelent Kapcsolat antológiába. 2014-ben első helyezést ért el a Zeusz Papucsa irodalmi pályázaton. 2015-ben Elemi boldogság c. novellája elnyerte az Európa Könyvkiadó Nabokov és én irodalmi pályázatának fődíját. 2016-ban a Pegazus irodalmi pályázaton ő kapta Grendel Lajos védnöki különdíját. 2017-ben Családfa c. novellájával 2500 pályamű közül bejutott a JC Decaux által kiírt Álljon meg egy novellára! elnevezésű pályázat díjazottjai közé, majd elnyerte a közönségdíjat is. Magyarországi és felvidéki lapokban, valamint irodalmi portálokon publikál (Tiszatáj, Irodalmi Szemle, Opus, SiópArt, Ambroozia, Esztergom és vidéke, stb.).

Kategória: Kislexikon | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Jancsó Péter

A nap, amikor véget ért a történelem

Jancsó Péter

Felordított, pedig nem volt az a fajta ember, aki egy újságcikk hatására csak úgy felugrik az asztaltól és ráköpi a kávét a palacsintájára! Nem, Henry Dupray egyáltalán nem volt olyan ember. Épp ellenkezőleg, Henry Dupray a legnyugodtabb, legkiszámíthatóbb kispolgár, mi több, a New York University egyik legnépszerűbb történelemtanára volt. Végtelen nyugalmával, megkérdőjelezhetetlen tanári kvalitásaival és elnéző jókedvével nem csak hallgatói, de munkatársai szívébe is belopta magát már kezdőként is. Annak azonban már jó 30 éve volt, hogy megkezdte a fiatalabb generáció okítását a történelem nemes tudományára. Most egyedül él, mivel a felesége elhagyta azzal az indokkal, hogy nem bír egy olyan férfi mellett élni, aki még a szeretkezést is napirendhez köti. Henry ugyanis a történelem megszállottja volt, kollégái egyenesen irigyelték fantasztikus memóriáját, amiben minden fontos eseményt napra pontosan elraktározott tanulmányai során.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Startkő | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Bese Bernadett

Az üvöltő lény

Bese Bernadett

A meztelen kis szörnyszülött a semmiből jelent meg, hangos üvöltésével megzavarva délutáni szundimat. Gyanús volt, hogy Szolga 1 már jó ideje nem etetett meg, de Szolga 2 mindenben kárpótolt. Igaz, látszott rajta, hogy valami megváltozott. Aztán egyszer csak megjelentek mindketten ezzel a rinyazsákkal.
Most miért kellett ez nekik? Éjszaka sír, bezzeg, ha én kértem bármit ilyen időben, azt nehezményezték. A kis lény ráadásul a szobájukban is aludhat. Egyfolytában követelőzik, sír, még elásni sem képes maga után a bűzös dolgait, azt is a szolgák csinálják. Amikor meg akartam vizsgálni közelebbről, elkergettek tőle, mintha én lennék a gonosz. Szörnyűséges állapot. Ráadásul simogatni se simogatnak annyit. Nem ülnek már minden este a tévé előtt, engem kényeztetve, örülhetek, ha napi egyszer-kétszer pár percet rám szánnak.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Startkő | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Varga Imre

Zöld madárnak

Zöld madárnak
lomb a tolla,
nem találja a nevét.

A fényben él
imbolyogva.
Széltől kapja életét.

Felhők felé,
magasabbra,
zöld szintjein föllebeg.

s mégis marad –
földjén állva.
S csendjéből rá nézhetek.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!