Címke: Vincze Erika

Vincze Erika

felbuggyan bizonytalan mozdulatok karcolják a felszínt felbuggyan a víz újrarajzol eloszlik algafüggöny takar átlátszatlan üvegfalak nyitott szobaablakok nem ül meg pára szabadon jár-kel a lélegzet mint aki semmit sem takargat vagy minden szem megvakult már embertestrészek összekuszálva a matracon hófehér … Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Startkő | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Vincze Erika

Rétegek Miben mérjem? Percben, méterben? Egy másik dimenzióban, más fizikában? Másolataim. Mennyire vannak távol tőlem? A holdra is könnyebb eljutni. Kiszakadt ének indulnak el, számtalan mi lett volna akkor. Távol kerülnek, én maradok örök origóként egyedül, hatalmas körben nincsen senki.

Kategória: Startkő | Címke: , , , , , | Szóljon hozzá most!