Farkas Kálmán

November

Belelóg az
eső szála
a csapzott ku-
koricásba,
a lekonyult
tengerik
az ily őszt nem
kedvelik.

*

Őszi határban
őzsuta rebben,
tükre világít.
Messzi pagonyba
most kakatolva
gallyaz a fácán.
Görnyed az ember,
tengeri csőre
töltve iszákja,
sorsa a hátán.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Kalász István

Itt – most

Kalász István

nem a hegyek mögött ha
nem az Izabella utcában a sarkon innen a kutya falfoltja
a turista ijedelme a pizzéria asztala fölött drogéhesek nevetése
az élelmiszerboltból kifutni nem tudó tolvaj rázása
a lámpaoszlopok rozsdája a megállókban ázók hallgatása
a járda alatt csövekre tekeredett hontalanok a kerékpárfutár hajszája a
meglőtt ház ütött-rúgott kapujának dübbenése a padon hagyott sörösdoboz
esése az erőtlenedő nyugati szélben igen
itt
a járdán ázik a tanatlasz
és a horizontot nem látni pedig messze kéne
ha jön mondjuk egy nő és tartja-viszi a háromnapost és a gyerek
(neve Mária) felsír egy nem tudni honnan jött csattanásra
és megállnak autók buszok és a vörös troli
mikor a földszinti ablakban kivirágzik a mimóza
akkor senkit sem hagy hidegen a gyerek láza
mindeközben fent repülőgép hajtóműve mar
most
jelet erre a világra.

Kategória: Líra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

T. Nagy Zoltán

Forradalom Nyitrán

Illusztrációs felvétel


1989. november 26.
Kedves Mimi!
Szia, és bocs, hogy csak most jelentkezem, de szinte egyik percről a másikra úgy felborult körülöttünk a világ itthon, hogy még most is kapkodom a fejem. Kár, hogy nem vagytok itthon, most kimaradtok ebből a furcsa kis buliból. Ha nem a saját szememmel látnám, egy szót sem hinnék el az egészből. Már régóta akartam írni, de a hát a forradalom módosított terveimen és a céljaimon. A 48-, 56-, 68-as események után a 89-es is minden bizonnyal bekerül a történelembe. Szinte követni sem lehet az eseményeket…
A november 17-i diáktüntetés brutális elfojtásával (sokan a kórházban vannak még, egy diák meghalt) telt be valószínűleg a pohár, ami amúgy is nagyon tele volt. Hétfőn még részt vettünk a délelőtti előadásokon és gyakorlatokon, igaz kedden is, de már hétfőn tudomást szereztünk arról, hogy Prágában 200 ezer ember van az utcán éjjel-nappal a Vencel téren, a diákok sztrájkolnak, Pozsony is ébredezik, a színészek sehol sem játszanak. A hullám tehát közeledett, s még kedden utolért bennünket. Mikor a haverokkal moziból hazajöttünk, nem értettük miért nincs magyar adás a kollégiumi rádióban. Aztán kiderült, hogy mindenki a tornateremben van egy nagygyűlésen, melynek lényege: a nálunk folyó események hatására sztrájkbizottság alakult, és szolidaritásképpen a prágai diákokkal, a hét végéig nem megyünk iskolába…
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Próza | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Farkas Gábor

mint aki

Farkas Gábo

az úton előttem halvány reflektorfény
vizes beton szaga és körben sötétség
a fák lombtalanul feszülnek keretbe
az ágak végein aszott kis levélkék

két homályos pont közt hívó végtelenség
sors az út az idő és a dermedt sötét
kezem a zsebemben mint aki épp indul
de előtte kikéri utolsó sörét

Még nem karácsony

Lázamban a Menny közel,
mint orvosság, érkezel,
mint szentségtér, homlokod,
s fény – a függönyt eltolod.

A padlón szemérmesen
a gyolcsot átvérezem,
és nézd: minden alászáll,
vaskosabb a halálnál.

A hó befed vastagon –
takar, mint az irgalom.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Farkas Kálmán

Október

Illusztrációs felvétel

Úszód körül gomolygó
párák. Keszeg, domolykó,
de még a ponty is harap,
nyughass, hajdani golyhó,
ködbe merülni oly jó,
benned tovább süt a Nap.

*

Kis tocsogónál
villan a gémbegy
a kései napban,
rozsda az étked
őszi mohó, már
billen a télbe a táj.

* Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Csák Gyöngyi

Ego-terápia

Csák Gyöngyi

Visszajátszható
megrendülés maradok
emlékeiben.

Túlélem benned
halálom. Semmi okom
a félelemre.

***

Akkor érinthet
meg a szó, ha meztelen
lélek sugallja.

Ablak

Résnyi fényt engedtél
jövőnk ajtaján, oda
lehetetlen belátnom,

hosszú meséid közben
hatalmas szárnyaid nőttek,
akár a mesebeli griffnek,

miért nem emeltél fel,
mielőtt közös időnk ajtaja
örökre becsapódott?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , , , | Szóljon hozzá most!

Farkas Kálmán

Szeptember

A nyarat már
panyókára
vetette a táj,
rojtos széle
az őszbe lóg,
hajnalban kis
ködök poroszkálnak
a dűlőutakon,
nádas közül
béke kandikál,
a megvillanó
bögyű galambok
írnak még egy kört
a napraforgó-
tábla felett
s a kukoricáson
és a fasoron túl
a föld feje búbján
egy furcsa máglya gyúl.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Kalász István

Tableauvivant -

Kalász István

Beszélni
az áramlatból kitévedt halakról a
beomlott bányáról forró
kátrányon futó kutyáról
beszélni kell a házak
szagáról a koldus hajáról az
apa szálkás fiókjáról a
folyóról a rakparti kőről
írni kell a nem alvadó vérről
hídkorlátról az elengedésről
az eső-nyálkáról az üvegajtó
mögötti árnyékról a ragacsos
kilincsről a kézből virslit
zabálásról a hidegről
az összerándulásról
anovembervégevan sóhajtásról
a babakocsiról a járdán
arról hogy nincs ott senki
hideg van a gyerek nem sír fel
hogy mi ez mi van
a takaró alatt a csenddel
és ki hagyta magára őt a sötétben
– és beszélni kell
a távoli szántóföldekről
a varjakról
az erdei tisztásról.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Katona Nikolas

Immagizmusok

Katona Nikolas

1.
Az elejtett könnyek cseppjeiben,
viharzó megállók közt,
az eltört rúzs darabjaiban.
Megemészthetetlen, kesernyés,
darabos, adalékokkal teli
gondolataidban.
Ott kuporogsz.

2.
Van a szeretkezés után egy szakasz:
valami a hajnal és a reggel közt,
amikor te sem alszol és én sem,
létezünk. Egymáshoz nem
szólunk, hallgatunk.
Fekszünk. Visszaalszunk.

A paplan alól kibúvó jéghideg
combod a térdemhez ér.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Debreczeny György

a hibahatáron

Debreczeny György (Novák Valentin felvétele)

Kalász Istvánnak ajánlva*

a férfi otthon félt
és félt otthon a nő is
de a félelem
nem akart sétálni menni
világosban nem szeretett
az utcákon csavarogni
ki akarták hívni hozzá a doktort
de már a telefondoktor is
régóta Európában rendel
ők pedig nem beszéltek nyelveket
és egymással sem beszéltek
a szomszédban lakó férfi
esténként gyakran régész
vagyis részeg
mivel a sarki kocsma
a munkaterülete
ott végez leletmentést
(véralkohol lelet)
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , , , | Szóljon hozzá most!

Saitos Lajos

Éjszaki fuvallat

Saitos Lajos

Ablakomban az égi
kandeláber a telihold
fölfénylik nyári álmatlan
éjszakán s megvilágítja
Mózes arcmását egy
Kass János-grafikán
lám mily élvezhetőn
még ha így életlenül is
életes mintha csak egy
madárcsontú köhécselő
művészettörténész nézné
éjelente együtt a Holddal
Mózest aki téblábol a kövek
közt – még vésésen innen…!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , , , , | Szóljon hozzá most!

Farkas Kálmán

Augusztus

Veronikák
leszáradt
ujjai merednek,
nem ifjú már,
de lilás-pirosan
virgonc még a lednek,
katángtengerben
sárgító ökörfarkkóró
sohasem feledlek.

*
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Bese Bernadett

Egy kortynyi szabadság

Bese Bernadett

Tíz nap telt a műtétem óta. Már elég jól boldogultam a mankóval, a gipszem a térdemig ért, és meg merek esküdni rá, volt vagy 5 kilogramm. Percekig tartott rábírni magam, hogy felálljak, abban a pillanatban, hogy a vér a lábamba ment, azt hittem, beleőrülök a fájdalomba, gyógyszer ide vagy oda. Délelőtt tíz órára már elmúlt. A családból valaki minden reggel eljött és kikészítette a reggelit, segített átmenni a hálóból a nappaliba, átvinni a cuccaimat. Sajnos semmit nem tudtam a kezembe fogni mankózás közben, még nem tanultam eléggé bele. De ma nem jött senki, sajnos az anyukámék elaludtak, és munka előtt nem győztek már megállni, a nagymamám meg orvosnál ült. Már felettem minden kekszet és csokit, amit elértem. Sajnos a műtét óta nem aludtam valami jól, izgága alvó vagyok, egész éjjel forgok, mint a búgócsiga. Ezzel a gipsszel csupán a bal oldalamon tudtam aludni, a lábam is csak egy adott helyzetben lehetett. A kialvatlanság migrént okozott, nagyon hiányzott egy finom kávé.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Próza | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Jancsó Péter

Sír

Jancsó Péter

Egész délután a síromat ástam.
A déli harangszó után beállt csendben kinyitottam a szekrényem, felvettem legszebb öltönyömet, gondosan megigazítottam a nyakkendőmet, majd lementem a pincébe, és megkerestem a rozsdás ásót. Elégedetten léptem ki a napfényre, végignéztem az utcán, balra vagy jobbra induljak-e el. Végül az ásóval a vállamon elindultam, magam sem tudva merre. Az utcánk nem túl hosszú, mégis alig ismer valaki, azonban ma mind megjegyeztek maguknak: és jött az a fekete öltönyös pali ásóval a vállán. Csak nézett maga elé, nem szólt senkihez. Olyan lehettem, mint egy oda nem illő folt a festmény szélén. Az emberek zavartan kapták el a tekintetüket rólam.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Próza | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Tóth N. Katalin

A pozsonyi metró 4.

Illusztrációs felvétel

avagy
Különjárat

Lassan telnek az évek, az intenzív nyomozásból döglött akta lesz, a faliújságról is lekerül az a bizonyos fénykép, hogy újabb eltűnteknek adjon helyet. Lassan már a nyugdíj felé közeledik, kivénhedt csatalónak számít, ám a zsaru nem nyughat. Álmaiban friss kalács illata csiklandozza orrát, szemet kápráztató karácsonyi fények zavarják pihenését, hogy reggel a semmibe vesszenek, akár az ünnep, ami nem tart tovább három napnál. A csodák sem tartanak tovább, csakhogy az emberi emlékezet ennél sokkal tartósabb.
Az internetről kikotorja a legismertebb geológus telefonszámát. A neve előtt két titulus, utána három. A docens nem örül a képernyőn megjelenő visszahívhatatlan rendőrségi számnak, de azért fogadja a hívást.
– Mi van Pozsony alatt?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Próza | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Száva Csanád

Haikuk

Száva Csanád

(arcok)

reklámarcok és
emberi arcok buszra
várva feszülnek

(világunk)

saját világunk:
akár egy városi fa
kis földlabdája

(álomtalanság)

álomtalanság –
te a véghetetlenbe
hulló nagy semmi
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Farkas Kálmán

Július

Még szinuszt repül a tájba
egy billegető.
Ezüst karperec:
döglött sikló
villódzik a láthatár
pengéjébe dőlő napban,
már oson a félhomály,
útszéli dinnyeárus
mereng mozdulatlan
s rágyújt a földekről
szivárgó alkonyatban.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Csák Gyöngyi

Groteszkek I.

Csák Gyöngyi

Lázálom

Életté borzad
a kopár falon.
mit magammal
halkan benőttem.

Fogantatás

Arcunkra kopírozódik
a vétlen, megkérdezetlen
harmadik.

Mosoly

Arcunkra fagy, amint
a megváltó talp alá menekül
egy rémült hangyaboly.

Elidegenedés

Ha lehorgasztják fejük,
szemünk is elfelejt beszélni.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , , , , | Szóljon hozzá most!

Mórotz Krisztina

Ringyó föld

Mórotz Krsiztina

megint arról a fényképről álmodtam amit a februári nyaramban fotóztam apró kis hullámok lepték el a földet picik jeges havak megfagyott habcsókok és emögé bújt el a nap mi csodálatos látvány volt óararany meg fahéj és végül cinóber le kellett ülnöm a hárs gyökerére és néztem ezt a csodát a dzsekim persze kiszakadt de nem érdekelt hosszú útjaimon nem volt társam nem keresett senki nem hiányoztam senkinek szomjaztam a magányt amitől sosem féltem de kellett a ki a kifelé az el eszembe jutott az a nyár amikor vettem Toniotól egy öntöttvas kádat és azon a nyáron abban feküdtem és nem szóltam senkihez voltam a nyár a nap a víz és a föld nincsenek történetek cukorrépát kapáltam Tonio viccei úgy futottak a kapa nyeléről a tarack felé afelé a ringyó föld felé mint egy kis fénypászma a töltés oldalán hosszúak voltak a sorok eleinte még beszélgettünk de elmaradtak a viccek is Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Próza | Címke: , , | 1 hozzászólás

Farkas Kálmán

Június

(részlet)

A dűlőutak felett
hajnali pára lebeg.
A búzatábla
pipacsszegélye
meg-meghullámzik.
Mécsvirág moccan,
fűszálak dereka ropog,
nyúlnának már a víz fölé
a horgászbotok.
Csend.
Nádbóbitáit vállamra hajtja,
harmatujjával
ösvényt túr hajamba
s emberré cirógat
újra a táj.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Líra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!