Emigráció
Azon a napon zuhogott az eső. Nyár eleje volt. A meleg még óvatosan dagadt a házak között, lassan töltötte ki a réseket. Árnyékban állva fázott az ember, a napon hártyavékony izzadtság fedte be a testét. Az eső nem oldotta fel a meleget, lehozta csupán a gőzölgő beton szintjére, ahol szinte belenyomta az arcát a puha, szürke anyagba.
Aznap nem kellett dolgoznunk. Az eső úgy ömlött az égből, hogy pillanatok alatt folyókká duzzadt és óriási tócsákat épített. Ilyen időben még a Főnökasszony sem dolgoztatott minket. Az esőnek is voltak fokozatai. Egy szép nagy listán szerepeltek, egytől tízig rendszerezve a fajtái, veszélyességi mutatókkal, grafikonokkal kidolgozva. A szitáló esőcseppektől a jelenleg is tartó zivatarig minden eshetőségre matematikai megoldással rendelkezett. Mi szerettük a zivatart. Érthető? Igaz?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….


















