Jóna Dávid

Jóna Dávid

A tél

Egy villanypózna hattyúnyaka
tompa bronzát önti körbe,
plakátmosoly hitegetne,
de száz tenyér megy száz ökölbe.

Kásás hó és trutymó-latyak,
ammóniás hullaszag,
villamos egy hótorlaszban,
néhány percig benn ragad.

Kurvának az aknafedél
apró környi menedék,
felszáll onnan némi meleg,
ráguggol, ha nem elég.

Buszmegállót szájba vágta
a decemberi éjszaka,
taxi húz el, így lesz szeplős
az összehordott hódara.

A téli fák meg kordnadrágban
csöndet állnak, szerényen,
az egyetlen állandóság
Isten véres szemében.

Jóna Dávid 1968-ban született Budapesten, Biatorbágyon él. 17 évig tanított a zsámbéki Főiskolán, újságíró, operatőr, az Art’húr kulturális, művészeti lap alapítója, szerkesztője, a facebookon az Art’húr Irodalmi Kávéház főszerkesztője. 2016-ban jelent meg Az élet szövete című prózája, a 2018-ban a Jóféle csönd című, 2019-ben pedig a Költőpénz verskötete. Bővebben: wikipedia

A bejegyzés kategóriája: Líra
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>